Dél-amerikai és európai vadállatok adenovírusainak kimutatása és összehasonlító molekuláris jellemzése földrajzi és evolúciós különbségek feltárása céljából
A gerinces állatok öt főbb osztályának adenovírusait főleg a mi vizsgálataink derítették fel, de még továbbiak felfedezését várjuk Dél-Amerikában, az ittenitől nagyon eltérő állatvilágban (pl. újvilági majmokban, lajhárban, egzotikus madarakban).
Adenovírusok előfordulása a legtöbb gerinces állatcsoport képviselőiben kimutatható. Mivel filogenetikailag jól elkülönülő adenovírusokat találtunk halban, békában, teknősökben, pikkelyes hüllőkben, madarakban és emlősökben, vírus–gazda koevolúciót feltételeztünk. A főbb gerinces csoportok vírusai elkülönülő nemzetségeket alkotnak (Icht-, Si-, Test-, At-, Avi- és Mastadenovirus genus). Ugyanakkor néhány genus-szintű gazdaváltást is kimutattunk. A pikkelyes hüllők atadenovírusai átkerültek madarakra és kérődzőkre, a siadenovírusok madarakra és teknősre. Koevolúció és kisebb léptékű gazdaváltások jeleit látjuk az osztályokon belül is. Előbbit például az emberszabású és a nem-emberszabású majmok adenovírusai között, az utóbbiakat majomról emberre, denevérről kutyára. Az adenovírusok evolúciójának megértéséhez szükség lenne szinte minden gerinces faj saját adenovírusának megtalálása és jellemzése. A pályázati kutatás célja olyan fontos csoportok, pl. vendégizületesek (lajhárok, hangyászok, övesállatok), félmajmok, trópusi madarak vizsgálata, amelyekből eddig egyáltalán nem mutattak ki még adenovírust. Halból, békából is csak egy-egy adenovírus ismert. Brazil együttműködőinkkel PCR-es szűrést végzünk a vadon élő vagy állatkertekben tartott fajok képviselőből gyűjtött mintákon. Az újonnan talált adenovírusokat molekulárisan/filogenetikailag jellemezzük koevolúciós és gazdaváltási elméleteink megerősítése vagy korrigálása céljából.
Pénzes Judit, Université du Québec, Laval, Kanada
Iva (Skrinjar) Podgorski, Szent István Egyetem, Budapest
Görföl Tamás, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest