RASOPTA projekt - Safeguarding future production of fish in aquaculture systems with water recirculation

Az akvakultúra világszerte a leggyorsabban növekvő élelmiszeripari-ágazat, mely napjainkban a fogyasztásra kerülő haltermékek közel felét biztosítja. A halgazdaságok nagymértékű vízfogyasztása és jelentős szervesanyaggal telített használt-víz kibocsátása azonban környezeti és humán egészségügyi okokból egyaránt aggályos. A fenti problémák mérséklésére, kiküszöbölésére kerültek kifejlesztésre a víz-visszaforgatáson alapuló, ún. recirkulációs halnevelő rendszerek (RAS). Ez a technológia nagymértékben csökkenti az átlagosan felhasználásra kerülő víz mennyiségét úgy, hogy a halnevelő medencékből elfolyó szennnyezett vizet egy tisztítóegységen keresztül visszaforgatja a nevelő medencékbe. Az újrahasznosított víz felhasználása azonban újabb kihívásokat teremt a megfelelő halnevelési környezet fenntartásában.

Az egyetemeket (7), az akadémiai kutatóintézeteket (3) és haltermelő gazdaságokat (8) – Dánia, Feröer szigetek, Norvégia, Spanyolország, Németország, Franciaország, Magyarország és Ausztrália (Tasmánia) - egyesítő konzorciumi projekt elsődleges célja, hogy az európai halfogyasztás és gazdaság szempontjából kiemelten fontos halfajok RAS rendszerekben történő tenyésztésével és termelésével kapcsolatos felmerülő problémákat feltárják és enyhítésükre, kiküszöbölésükre gyakorlati alkalmazásokat dolgozzanak ki.

A kutatás, ami 3 nagyobb tématerületet (WP) érint, közös célja egy új DNS-alapú chip kifejlesztése, mely diagnosztikai eszközként szolgálhat a tipikus hal-egészségügyi és vízminőségi paraméterek kedvezőtlen megváltozásainak korai felismeréséhez a RAS rendszerekben.

A közreműködő kutatócsoportok tanulmányozzák és elemzik (WP1) a vízminőség, az úszó mikrorészecskék mennyiségének, a víz és a halak mikrobiomjának változását; (WP2) a víz és/vagy a takarmány - a halhús kellemetlen mellékízének kialakulásáért felelőssé tehető- biotikus (geosmin-termelő baktériumok) és abiotikus tényezőit; (WP3) a betegségeket okozó baktériumok és paraziták jelenlétét a RAS-ban történő nevelési időszak alatt, az élelmiszerbiztonság és a hal-jólét fokozására irányuló hatékony eljárások kidolgozása érdekében.

E célok elérése érdekében a projekt gyakorlat-orientált PhD-oktatást kínál 12 kezdő kutató (ESR – az elmúlt 4 évben diplomát szerzett) számára az akvakultúra területén jártas, magasan képzett, új, fiatal kutatói generáció megalapításának támogatásaként.

A WP3 munkacsomag kutatómunkájának részeként, együttműködve a Halkórtan és Parazitológiai kutatócsoporttal, az ESR 11 hallgató tanulmányainak keretén belül mikroszkópos és molekuláris módszerek felhasználásával a RAS rendszerekben nevelt halak külső, kopoltyú-és bőrélősködőinek felmérését, azonosítását és jellemzését, továbbá a parazitákra jellemző specifikus célszekvenciák meghatározását végzi a kifejlesztésre kerülő DNS chip alkalmazás számára.

Továbbá, egy rövid hivatalos látogatás során a Koppehhágai Egyetemről Intézetünk vendégül látja az ESR12 hallgatót (secondment), akinek fő feladata a DNS-chip kidolgozása és validálása a lehetséges kórokozók, a mikrobiális vízminőséget befolyásoló és az aromát termelő mikroorganizmusok korai kimutatására.

További információk: http://rasopta.ku.dk