Influenza

Víziszárnyasokból izolált influenza A vírusok új gazdához való adaptálódásának és a NEG8 fehérje szerepének tanulmányozása a vírus életciklusában

Azonosító
NKFI PD 138916
Témavezető
Kutatás éve
2021 - 2024

Víziszárnyasokból izolált influenza A vírusok új gazdához való adaptálódásának és a NEG8 fehérje szerepének tanulmányozása a vírus életciklusában.

Az influenza A vírus (IAV) széles gazdaspektrummal jellemezhető, amely különböző madár és emlősfajokra is kiterjed, de főleg víziszárnyasok testesítik meg a kórokozó fő rezervoárját. A vírus járványtani fontossága abból a képességéből ered, hogy gazdafajok széles köréhez képes alkalmazkodni és bennük akár halálos kimenetelű betegséget kialakítani. Az alkalmazkodási folyamatban kiemelt fontosságú a gazdafajok közötti terjedésre való képesség, de a vírus magas mutációs rátája és járulékos fehérjéi is kulcsfontosságúak a folyamatban.

Vizsgálataink fő célkitűzése, hogy tanulmányozzuk a víziszárnyas eredetű IAV-k alkalmazkodási folyamatát és patogenitásuk változását, valamint vizsgáljuk a járulékos NEG8 fehérje szerepét az említett folyamatokban.

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy meghatározzuk, mely mutációk játszanak kiemelt szerepet az IAV-k patogenitásának megváltozásában. További probléma, hogy ellentmondásos adataink vannak arról, hogy a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) vírusok melyik gazdában alakulnak ki. Több esetben leírták HPAI törzsek kialakulását baromfikban LPAI vírusokból, ugyanakkor HPAI vírusokat mutattak már ki vadmadarakból is. Ugyan több adaptálási kísérletet végeztek már baromfikban, ezek a vizsgálatok azonban rövid ideig követték nyomon a folyamatot, a vírus genomnak csak egy részére koncentráltak és nem voltak alkalmasak a virális kvázi-species nyomon követésére. A mi megközelítésünk újszerűsége, hogy újgenerációs szekvenálási módszer segítségével feltárjuk az IAV törzsek belső heterogenitását, és hosszú időn keresztül, lépésről lépésre nyomon követjük az adaptálási folyamat során megjelenő mutációkat, miközben kacsa és csirke sejtekhez adaptáljuk őket. Ez segíthet jobban megérteni a vírus baromfihoz történő alkalmazkodási folyamatát, és értékes információkat szolgáltathat a magas patogenitású törzsek kialakulásáról.

Mivel a NEG8 ORF nagyon különböző IAV-kben is jelen van, ezért nagyon valószínű, hogy fehérjét kódol. Ennek ellenérére még senki sem kísérelte meg annak igazolását, hogy a fehérje valóban képes a negatív szálú mRNS-ről leíródni. Jelenleg nem teljesen ismerjük a NEG8 fehérje funkcióját és szerepét az IAV-k kóroktanában. Kutatásunk megválaszolhatja a kérdést, hogy a „cap-snatching” folyamata szerepet játszik-e a NEG8 gén kifejeződésében. Ezen felül tisztázni szeretnénk a fehérje sejten belüli lokalizációját és meghatározni a funkcióját az IAV-k kórfejlődése és életciklusa szempontjából kiemelten fontos sejtfolyamatokban.

Munkatársak