Halparazitológiai kutatások a hazai harcsatenyésztés elősegítésére

A HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézetében folyó halparazitológiai kutatások újabb eredményei jelentősen segíthetik a hazai harcsatenyésztést

A hazai halászati ágazat jelenleg egyik legkeresettebb terméke a leső- vagy szürkeharcsa, mely mind a tógazdasági haltenyésztésben, mind az intenzív rendszerekben meghatározó halfajnak számít. A magyar akvakultúrákban megtermelt hal éves mennyisége - a FAO 2020-as adatai szerint - 23.780 tonna. Jóllehet a megtermelt szürkeharcsa mennyisége csupán hatodik helyen áll a ponty és néhány más halfaj után, de emelkedő tendenciát mutat.

A harcsatenyésztés sikerét a termelést veszélyeztető tényezők, betegségek, mint például a szürkeharcsa kopoltyférgesség hatékony kezelése képes megalapozni. A Thaparocleidus vistulensis nevű, gazdaspecifikus monogenetikus métely faj oly mértékben képes felszaporodni a szürkeharcsa kopoltyúján, mely súlyosan veszélyezteti az állomány egészségét és a termelés gazdaságosságát.

A kopoltyúférgesség leküzdésére új környezettudatos és fenntartható módszerekre van szükség, A HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet kutatói a Koppenhágai Egyetemmel kooperációban az EU Marie Skłodowska-Curie Pályázat anyagi támogatásával sokrétű kutatást indítottak ezen a területen, molekuláris technikákat és pásztázó elektronmikroszkópiát is alkalmazva. A kórokozó anatómiájának, szaporodását befolyásoló sajátságainak és a betegség kialakulásának jobb megismerésével az ellene való jövőbeni védekezés kidolgozása elérhető közelségbe kerül a halgazdaságokban.

A monogenetikus laposférgek a paraziták változatos csoportját képviselik. A szürkeharcsát három közel-rokon kopoltyúféreg faj (T. vistulensis, a T. siluri és a T. magnus) képes megfertőzni. Az egyes fajok hagyományos parazitológiai elkülönítése a kitinizált képletek, mint párzási szerveket merevítő struktúrák, illetve a rögzülést biztosító kapaszkodó horgok (2 pár központi és 7 pár szegélyhorog) morfológiája alapján történik. Ezen képletek minél pontosabb megismerése – fajazonosítás mellett – az egyes paraziták inváziós hatékonyságára, szöveti károkat okozó képességének mértékére is fényt deríthet.

SEM photo

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pásztázó elektronmikroszkópos felvételek a szürkeharcsa kopoltyúféregről. Foto: Hazim Sajiri

 

A publikált kutatási eredmények elsőként közölnek nagyfelbontású, valós képet és részletes leírást a Thaparocleidus vistulensis külső és belső struktúráiról. A nyert molekuláris adatok felhasználásával végzett filogenetikai vizsgálatok, a faji besorolás megerősítése mellett igazolják a közeli rokonságot a tenyésztett szürkeharcsát és a természetes vizekben élő harcsa példányokat fertőző T. vistulensis és T. siluri faj között. A közölt adatok megalapozó részét adják azon kutatómunkának, mely a kopoltyúféreg szaporodását szabályozó stratégiának kidolgozására irányul a szürkeharcsa tenyésztés eredményességének előmozdítása érdekében.

Munkatársaink eredményei a fenti témában a rangos "Scientific Reports" folyóiratban jelentek meg nyílt hozzáféréssel.